Oszét nyelv

Oszét nyelv
Az oszét nyelv (Oszétul ирон æвзаг, iron ævzhag vagy иронау, ironau, perzsául: آسی) az iráni nyelvek közé tartozó nyelv, amelyet főképp az Oroszország és Grúzia nemzetközileg elismert határán elterülő kettéosztott Oszétiában beszélnek.

Az oszét beszélők száma mintegy hétszázezer. Mintegy hatvan százalékuk az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia-Alániában, mintegy 20%-uk a jogilag Grúziához tartozó, de facto független Dél-Oszétiában él. (A 2008 augusztusában kirobbant dél-oszétiai háború során azonban sokan északra menekültek, ami átrendezhette az arányokat.)

Az oszét az alán nyelvből származik. Az alánok az ókortól ismert szarmaták közé tartozó nép volt

Az iráni nyelveken belül a kelet-iráni nyelvek csoportjához tartozik, így rokona például a pastu és a jagnobi. Az egyik fő mai iráni nyelv a Kaukázusban a kurd, a tati és a talis mellett.

A Tádzsikisztánban beszélt jagnobi – a legközelebbi rokona – mellett az egyetlen túlélő nyelv az északkeleti iráni nyelvek, vagy más néven szkíta nyelvek közül. Ezek közé tartozhatott például a szkíták, a masszagéták, a szakák, szarmaták, alánok és a roxolánok. Közeli rokonai közé tartozhatott a jóval keletebbre élt hvárezmiek és szogdok nyelve.

A jagnobi nyelvhez hasonlóan az oszét a -ta toldalékkal képzi a többes számot és ez közös vonása a már kihalt szogd nyelvvel. Többek közt ennek alapján feltételezik, hogy az ezen rokon nyelveket beszélő iráni népek valamikor hatalmas folytonos területen élhettek Közép-Ázsia sztyeppéin.