Horvát nyelv

Horvát nyelv
A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstand-nyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbau-nyelv. A horvát hivatalos nyelv Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, a szerbiai Vajdaságban és Montenegróban. Horvát nemzeti kisebbségek beszélik Ausztriában (Burgenlandban), a Vajdaságban, Magyarországon és Romániában. Nagyszámú horvát ajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is. A burgenlandi horvát nyelvnek (gradišćei nyelv) is kisebbségi nyelvi státusza van, oktatják az ausztriai és nyugat-magyarországi horvát nemzetiségi iskolákban, s a horvát állam is szavatolja ennek nyelvi státuszát.

A világban élő horvátok számát körülbelül hatmillióra becsülik. Ha a Horvátországban és a többi volt jugoszláv köztársaságban élőkről lehet állítani, hogy beszélnek horvátul, nem lehet megmondani, a környező vagy a távolabbi országokban élők közül hányan ismerik a nyelvet, hacsak a rendelkezésre álló statisztikák nem pontosítják ezt. A horvát népesség eloszlása a világban a következő:

A horvát hivatalos nyelv Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és a szerbiai Vajdaságban. A horvát hivatalos nyelve az Európai Uniónak is.

Továbbá a horvát nyelvnek hivatalosan kisebbségi nyelvi státusza van Ausztriában (Burgenlandban) és Olaszországban (Molise tartományban). Romániában használható a helyi hatóságokkal való érintkezésben azokban a helységekben, ahol a horvát nemzetiségűek száma eléri a 20%-os arányt. Ez érvényes a Krassó-Szörény-megyei Krassóvár és Kiskrassó helységekre.

Ország
  • Ausztria
    Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.

    1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.
  • Bosznia-Hercegovina
    Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.

    1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
  • Montenegró
    Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.

    Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-ban Szerbia és Montenegró kikiáltották a föderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.