Térkép - Prága (Hlavní město Praha)

Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 13. legnagyobb városa. A Moldva-partján fekvő Prága mintegy 1,3 millió embernek ad otthont, míg a főváros agglomerációja a becslések szerint 2,7 millió lakossal rendelkezik. A város mérsékelt óceáni éghajlattal rendelkezik, viszonylag meleg nyárral és hideg téllel.

Prága Közép-Európa egyik politikai, kulturális és gazdasági központja, gazdag történelemmel. A római korban alapított és a gótikus, reneszánsz és barokk korszakban virágzó Prága a Cseh Királyság fővárosa, és több német-római császár, főként IV. Károly (1346–1378) fő rezidenciája volt. Fontos város volt a Habsburg Birodalom és Osztrák-Magyar Monarchia számára. A város fontos szerepet játszott a cseh és a protestáns reformációkban, a harmincéves háborúban és a 20. századi történelemben, mint Csehszlovákia fővárosa a világháborúk és a háború utáni kommunista korszakban.

Prága számos ismert kulturális látnivalónak ad otthont, amelyek közül sokan túlélték a 20. századi Európa erőszakát és pusztítását. A fő látnivalók közé tartozik a prágai vár, a Károly-híd, az Óváros tér a csillagászati órával, a zsidó negyed, a Petřín-domb és Vyšehrad. 1992 óta Prága kiterjedt történelmi központja szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A városban több mint tíz múzeum található, valamint számos színház, galéria, mozi és egyéb kulturális intézmények. Kiterjedt, modern tömegközlekedési rendszer köti össze a városrészeket egymással. Számos állami és magániskolának ad otthont, köztük a prágai Károly Egyetemnek, Közép-Európa legrégebbi egyetemének.

2017 óta a város évente több mint 8,5 millió nemzetközi látogatót fogadott, London, Párizs, Róma és Isztambul után az ötödik leglátogatottabb európai város volt.

Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347–78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el „aranynak”.

Európa és egyúttal Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik, körülbelül 600 km-re a Balti-tengertől, 700 km-re az Északi-tengertől és 700 km-re az Adriától. Közel van a többi közép-európai nagyvároshoz: Prágától Bécs 300 km-re, Pozsony 320 km-re, Berlin 350 km-re, Budapest 530 km-re, Varsó 630 km-re, Koppenhága 750 km-re található.

A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. Ágai sok szigetet ölelnek közre.

Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.

A közép-európai időzónába (UTC + 1) tartozik, ez megegyezik a magyarországival.