Kanada (Canada)
Kanada zászlaja |
A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.
Kanada egy tíz tartományból és három területből álló föderáció, melynek fővárosa Ottawa. Politikai berendezkedése alapján parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, a jelenlegi államfője III. Károly. Kanada hivatalosan kétnyelvű és multikulturális állam, az angol és a francia is hivatalos nyelv, szövetségi szinten és Új-Brunswick tartományban egyaránt. Mint technológiailag fejlett ipari állam, Kanada gazdasága igen szerteágazó, és erősen függ a bőséges természeti erőforrásoktól, valamint a kereskedelemtől, különösen az Egyesült Államokkal, mellyel az ország nagy múltra visszatekintő és összetett kapcsolatban áll. A fosszilis tüzelőanyagoknak és a vízierőműveknek köszönhetően az ország az energetika terén önellátó. Kanada tagja a G8-nak és a G20-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a WTO-nak, a Nemzetközösségnek, a Frankofóniának, az OAS-nak, az APEC-nek és az ENSZ-nek.
A Kanada név (angolul és franciául Canada; kiejtése angolul:, franciául: ) a Szent Lőrinc-folyónál beszélt irokéz kanata szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. 1535-ben a mai Québec város helyén élő őslakosok ezt a szót használták Jacques Cartier, francia felfedező eligazítására Stadacona falu irányába. Cartier később a Canada szót használta nem csak a falura való hivatkozásként, de a Donnacona (Stadacona törzsfője) által uralt egész területre is; az európai könyvek és térképek 1545-re kezdtek Canadaként utalni erre a területre.
A 17. század elejétől Új-Franciaország Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak északi partjai mentén található területét hívták Canadának, amit később két brit gyarmatra, Felső-Kanadára és Alsó-Kanadára osztottak fel, melyeket 1841-ben Kanada Tartomány (Province of Canada) néven újraegyesítettek. Az 1867-es kanadai konföderáció létrehozását követően az ország hivatalos neve Kanada (Canada), a címe pedig domínium lett; így a kombinált Kanada Domínium (Dominion of Canada) nevet használták az 1950-es évekig. Azután, hogy Kanada kifejezésre juttatta Nagy-Britanniától való politikai függetlenségét, a szövetségi kormány egyre inkább a sima Kanada megnevezést kezdte használni az állami dokumentumokon és szerződéseken; ezt a változást jelölte a nemzeti ünnep, a Dominion Day (Domínium-nap) átnevezése Canada Dayre (Kanada-nap) 1982-ben.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
CAD | Kanadai dollár (Canadian dollar) | $ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
FR | Francia nyelv (French language) |
IU | Inuktitut nyelv (Inuktitut) |