Karibi Hollandia (Bonaire, Saint Eustatius and Saba)
 |
 |
A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én, amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül. Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így, lakossága fő lett.
A különleges községek ( gyakorlatilag a legtöbb olyan funkciót képviselik, amelyeket a kontinentális Hollandia önkormányzatai. A végrehajtó hatalom továbbra is az alkormányzók kezében maradt. A legmagasabb kormányzati szerv a szigettanács, melyből mindhárom szigeten található egy-egy. A holland állampolgárok jogosultak mind a hollandiai, mind a uniós választásokon szavazni.
Hivatalosan a szigeteket a holland jogrendben köztestületként és nem községként kezelik. Ezért nem is részei egyetlen holland tartománynak sem. Ezért, a tartományi végrehajtó hatalmat két szerv, a szigettanács és egy, a kontinentális Hollandiában székelő szerv, a Karibi Hollandia Nemzeti Hivatala látja el. Emiatt hívják a szigeteket különleges községeknek.
A legtöbb hollandiai törvénynek van helyi változata, például a társadalombiztosítás nem ugyanazon a szinten van, mint az európai Hollandiában.
