Európa (Europe)
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa körülbelül az ötödét teszi ki.
Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.
Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666,5 millió főre becsülték, ami a Föld akkori népességének kilencede.
A kontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak.
Európa (görögül: Ευρώπη, ejtsd: evrópi) mint földrajzi terület első említése a Homéroszi himnuszokban, azokon belül is az Apollónhoz írottban található. Eredetileg Közép-Görögország neve volt, később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles vagy szép) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti. A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el. Közös gyermekeik Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón lettek.
Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.
Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666,5 millió főre becsülték, ami a Föld akkori népességének kilencede.
A kontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak.
Európa (görögül: Ευρώπη, ejtsd: evrópi) mint földrajzi terület első említése a Homéroszi himnuszokban, azokon belül is az Apollónhoz írottban található. Eredetileg Közép-Görögország neve volt, később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles vagy szép) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti. A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el. Közös gyermekeik Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón lettek.
