Turks- és Caicos-szigetek (Turks and Caicos Islands)
 |
 |
A szigetcsoport 2012 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.
Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik a Nagy-Turk-szigeten rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Déli-Caicos-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.
1980-ban a Nép Demokratikus Mozgalom nevű párt került kormányra, amely napirendre tűzte a sziget függetlenségét. A brit kormány ezt ahhoz a feltételhez kötötte, ha a párt az 1982-es választásokon is nyer. A választást a Mozgalom elvesztette a maradás-párti Progresszív Nemzeti Párttal szemben. 1985-ben azonban a Progresszív Párt nagy botrányba keveredett, amikor Norman Saunders minisztert az Egyesült Államokban droggal hozták összefüggésbe. Jóllehet a párt az 1986-os választásokon is győzött, de az új miniszter, Nathaniel Francis is egy gyújtogatásos bűncselekmény miatt lett elmarasztalva, ezért a szigeteket egy tanácsadó testületnek kellett irányítania az 1988-as választásokig. Ekkor azonban a Progresszív Nemzeti Párt újabb, ezúttal elsöprő győzelmet aratott, amely több mint másfél évtizedre elnyomta a függetlenség kérdését.
A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagy fokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. 2006-ban a függetlenség újból napirendre került, köszönhetően az immár Michael Misick vezette Progresszív Párt pálfordulásának. Ez azonban igen hamar megingott, mert0 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig volt érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat volt, helyi önkormányzati jogok nélkül. 2012-ben új választások révén új kormány alakult és új alkotmányt fogadtak el, így a sziget visszanyerte belső önrendelkezését. 2016 óta ismét a Népi Demokratikus mozgalom vezeti a szigeteket.
